Megérkezesém a városba nem volt éppen zökkenésnélküli, mert a minimális brazil készpénzem arra kényszerített, hogy vagy ATM-ből, vagy pénzváltóból szerezzek helyi valutát. Az eddigi tapasztalat az itteni ATM-ekkel az, hogy kb. 1:5 arányban szolgálnak ki, amit én egyébként a szívemre szoktam venni. Nos, a reptéren 4 db automata volt… A pénzváltó pedig nem volt nyitva, szinte biztos, hogy elkapta a személyzetet egy anakonda a reggeli buszon. Szóval megint igazi turistának érezhettem magam… A megoldás az lett, hogy némi felár ellenében felhajtottam egy olyan taxit, ami megeszi a kártyámat. Velük mostanra már egész jól boldogulok, pedig a portugálom még mindig elég kezdetleges, bár fejlődik. Egyelőre két szót tudok, „Cristiano” és „Ronaldo”, de ritkán tudom őket használni. Spanyollal egyszer próbálkoztam, egy roppant szimpatikus sofőrnél, aki még a családomról is kérdezgetett – neki azt szerettem volna elmondani portugálul feltett kérdésére, hogy három hónapig utazom a világ körül, de nem jutott eszembe a „hónap”. A kettesért kis kerekítéssel azt terveztem mondani, hogy „tíz hétig”, de a hét se jutott eszembe. A napot tudtam, viszont a kilencvenkettőt nem, szóval itt inkább lezártam a beszélgetést egy bágyadt mosollyal. Angollal Rióban is nehéz volt, itt szinte esélytelen – látszik, hogy azért ez a város nem egy turistaparadicsom, bár nem értem miért… Én régóta vágyom ide, persze a folyó miatt; itt találkozik a Rio Negra és a Rio Solimoes, hogy már Amazonas-ként folytassák az útjukat. Füstösebb, igazibb hangulatú város, mint Rio de Janeiro, másfél nap alatt összesen kb. három turistának tűnő alakkal találkoztam, ebből az egyikről kiderült hogy tükör. Azért sikerült megnéznem a helyi látványosságokat, mint pl. a színház:

Valamint a Ponta Negra, ami a Rio Negro partján lévő strand, háttérben a Rio Negro hídat eltakaró turistával:

Illetve komoly nehézségek árán meglátogattam a helyi tudományos központ parkját, ahol többek között sérült állatokat ápolnak addig, amíg vissza lehet őket engedni a buszokra. Érdekes volt a sok portugál felirat, egyet megpróbáltak lefordítani angolra, abból tudható hogy jobb is hogy nem erőltették a többit:

Portugál felirat: “Kérem ne dobjanak papírt a földre”. Angol fordítás: “Kérem ne játszanak szerepet a földben”. Röviden: kapufa.

De szinte biztos, hogy láttam elektromos angolnát, kajmánt, manátuszokat és tavat, bár lefényképezni nem mindegyiket sikerült:

Kedvelem Manaust, pedig a kapun még át se mentem.