A bakancslistám gyorsabban bővül mint a kipipák. És bár ennyi kilométerrel a hátam mögött már rég “utazó”-vá kellett volna érnem, aki a bolygó legeldugottabb részeit járja, távol a civilizáció kényelmétől, a mai napig turista maradtam. Turista, mert a valódi listám sohasem lehet teljes; ugyan a történeteim szebbnél szebb tájakat használnak díszletként a bakancslistámról, a főszereplői és érdeklődésem igazi tárgyai mindig a Természet teremtményei maradnak, azok közül is gyakran a legcsodálatosabb és egyben legfelháborítóbb: az Ember.